Április 22-én vasárnap reggel amikor kimentem megnézni Dorkát az anyacicát, nagy megdöbbenésemre azt vettem észre, hogy nincs egyedül. De nem Kozmosz - a hűséges kandúr testvér - ült mellette, hanem két kis parányi mozgó szőrgombolyag, két kis kölyökcica, akiket lelkesen tisztogatott a mamájuk. Kis idő elteltével már három kiscica kuporgott a dobozban.
A macskacsalád tagjai: Blacky (fekete), Kolombusz (cirmos) és Hógolyó (tarka)
Zene: Pomázi Zoltán - Vörös Andor Szöveg: Janikovszky Éva - Vörös Andor
KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK
Amíg kicsi voltam és okos, kedves, szép Azt is csodálták, a szemem milyen kék Meg, hogy mennyit nőttem és milyen ügyes vagyok Amíg kicsi voltam, ezt mondták a nagyok
Amíg kicsi voltam, és ügyes, rendes, jó A nagyi szeme-fénye, a mindig mosolygó „Milyen remek gyerek!", és büszkék voltak rám Amíg kicsi voltam, mindig ezt mondták
Refr.:
Vajon kire ütött ez a gyerek Talán a nagyapjára Vajon kire ütött ez a gyerek Jolánra, vagy a mamára Vajon kire ütött ez a gyerek Lehet, hogy rám És ezt nem is csodálnám Mióta nagy vagyok és nyegle, idétlen A család szerint, már elviselhetetlen Pedig megtettek értem mindent, ami csak létezik Mióta nagy vagyok, a család szégyenkezik Refr.: Vajon kire ütött ez a gyerek Hát nem a nagyapjára Vajon kire ütött ez a gyerek Csak is valaki másra Vajon kire ütött ez a gyerek Még hogy én rám És azt nagyon csodálnám De egyszer felnövök majd, mert minden gyerekfelnő Híres ember leszek, mondják: „Igen,ezŐ!" Akkor majd bámulnak és büszkék lesznek rám Ha egyszer felnőtt leszek, mindig ezt mondják Refr.: Tudom kireütöttez a gyerek Csakis a nagyapjára Vajon kire ütött ez a gyerek Jolánra, meg a mamára Vajon kire ütött ez a gyerek Biztos, hogy rám És ezt nem is csodálnám Refr.: Tudom kireütöttez a gyerek Az egész famíliára
