Versmondó versenyen voltam

Igazi mézeskalácsot lehetett díszíteni . 


Én ezt  a verset mondtam a városi versmondók találkozóján.
Erdős Virág

Dal a segítségről

Segítenél? -hallom folyton.

Hogyne, máris jövök!-mondom.

Idébb húzom, odább tolom,

Pedig van elég bajom.

Na és mások? Nézzük csak!

Más is segít másoknak?

Akármikor? Akárkinek?

Mindegy hányszor? Hogyan? Minek?

Anyu segít, eddig stimmel.

Csuklasz? rögtön fut a vízzel.

Ne csodálkozz rajta, pupák:

az anyukák ilyen furák.

Ha a szíved sajog olykor.

Kisegíthet? Csak a doktor.

Bekapod a pirulát,

és megúszod a kolerát.

Ha pudingot ennél habbal,

a hugicád segít abban.

S ha majd utolér az aggkor,

az unokád segít akkor.

Jaj, de sokszor nincs mit tenni.

Nem segít már senki, semmi.

Dédi sír, de közben azért

örül, ha fogod a kezét.

Ha neki jó, neked is,

örül a te szíved is, mert

ebben a bizonyos

,,szeretet- dologban"

közben egy egészen

rafinált dolog van:

Annak is egy csomót segít,

aki per pillanat

segít.



Legjobban nekem Varró Dániel Szösznéne című verse tetszett.

Az első helyezett Juhász Magda: Álomhajó című verse lett.
A 3. pedig Cinca Katica Banya-tanya című verse.


Néhány további elhangzott vers:

Pákolitz István: Szilvalekvár
Kis Benedek: Vadászkaland
Kovács Barbara: Hova növök
Kovács Barbara: Pöttyös zsebkendő
Nagy Bandó András: Víziló busz
Ladányi Zoltán: Az első  pogácsa
Gyurkovics Tibor: Marcipános


A versmondó verseny díszvendége Buda Ferenc volt.

Buda Ferenc: 

Búza közt táncolok

Búza közt táncolok,
bárány, ne taposs rám!
Pipacs vagyok, sejhaj!
Lobog piros szoknyám!