Janikovszky Éva

Zene: Pomázi Zoltán - Vörös Andor
Szöveg: Janikovszky Éva - Vörös Andor

KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK  

Amíg kicsi voltam és okos, kedves, szép
Azt is csodálták, a szemem milyen kék
Meg, hogy mennyit nőttem és milyen ügyes vagyok
Amíg kicsi voltam, ezt mondták a nagyok

Amíg kicsi voltam, és ügyes, rendes, jó
A nagyi szeme-fénye, a mindig mosolygó
„Milyen remek gyerek!", és büszkék voltak rám
Amíg kicsi voltam, mindig ezt mondták

Refr.:

Vajon kire ütött ez a gyerek
Talán a nagyapjára
Vajon kire ütött ez a gyerek
Jolánra, vagy a mamára
Vajon kire ütött ez a gyerek
Lehet, hogy rám
És ezt nem is csodálnám

Mióta nagy vagyok és nyegle, idétlen
A család szerint, már elviselhetetlen
Pedig megtettek értem mindent, ami csak létezik
Mióta nagy vagyok, a család szégyenkezik

Refr.:
Vajon kire ütött ez a gyerek
Hát nem a nagyapjára
Vajon kire ütött ez a gyerek
Csak is valaki másra
Vajon kire ütött ez a gyerek
Még hogy én rám
És azt nagyon csodálnám

De egyszer felnövök majd, mert minden gyerek felnő
Híres ember leszek, mondják: „Igen, ez Ő!"
Akkor majd bámulnak és büszkék lesznek rám
Ha egyszer felnőtt leszek, mindig ezt mondják

Refr.:
Tudom kire ütött ez a gyerek
Csakis a nagyapjára
Vajon kire ütött ez a gyerek
Jolánra, meg a mamára
Vajon kire ütött ez a gyerek
Biztos, hogy rám
És ezt nem is csodálnám
Refr.:
Tudom kire ütött ez a gyerek
Az egész famíliára