2012. június 15., péntek

Kis kedvenceim

Április 22-én vasárnap reggel amikor kimentem megnézni Dorkát az anyacicát, nagy megdöbbenésemre azt vettem észre, hogy nincs egyedül. De nem Kozmosz - a hűséges kandúr testvér - ült mellette, hanem két kis parányi mozgó szőrgombolyag, két kis kölyökcica, akiket lelkesen tisztogatott a mamájuk. Kis idő elteltével már három kiscica kuporgott a dobozban.

A macskacsalád tagjai: Blacky (fekete), Kolombusz (cirmos) és Hógolyó (tarka)



2011. október 23., vasárnap

Janikovszky Éva


Zene: Pomázi Zoltán - Vörös Andor
Szöveg: Janikovszky Éva - Vörös Andor

KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK  
Amíg kicsi voltam és okos, kedves, szép
Azt is csodálták, a szemem milyen kék
Meg, hogy mennyit nőttem és milyen ügyes vagyok
Amíg kicsi voltam, ezt mondták a nagyok

Amíg kicsi voltam, és ügyes, rendes, jó
A nagyi szeme-fénye, a mindig mosolygó
„Milyen remek gyerek!", és büszkék voltak rám
Amíg kicsi voltam, mindig ezt mondták

Refr.:
Vajon kire ütött ez a gyerek
Talán a nagyapjára
Vajon kire ütött ez a gyerek
Jolánra, vagy a mamára
Vajon kire ütött ez a gyerek
Lehet, hogy rám
És ezt nem is csodálnám

Mióta nagy vagyok és nyegle, idétlen
A család szerint, már elviselhetetlen
Pedig megtettek értem mindent, ami csak létezik
Mióta nagy vagyok, a család szégyenkezik

Refr.:
Vajon kire ütött ez a gyerek
Hát nem a nagyapjára
Vajon kire ütött ez a gyerek
Csak is valaki másra
Vajon kire ütött ez a gyerek
Még hogy én rám
És azt nagyon csodálnám

De egyszer felnövök majd, mert minden gyerek felnő
Híres ember leszek, mondják: „Igen, ez Ő!"
Akkor majd bámulnak és büszkék lesznek rám
Ha egyszer felnőtt leszek, mindig ezt mondják

Refr.:
Tudom kire ütött ez a gyerek
Csakis a nagyapjára
Vajon kire ütött ez a gyerek
Jolánra, meg a mamára
Vajon kire ütött ez a gyerek
Biztos, hogy rám
És ezt nem is csodálnám
Refr.:
Tudom kire ütött ez a gyerek
Az egész famíliára






2011. augusztus 28., vasárnap

Papírház, nyári rajzok


Ezt a papírházat valójában könyv alakjában kaptam, amit aztán én vágtam ki és hajtogattam össze.

  Ez az alsó szintje a háznak, ahol van az óra és az asztal és itt van elöl Cirmi a macska és Bukfenc a kutya.

 Itt a felső szinten Panni épp nézelődik az erkélyén.

Nyári rajzaim

Ezt  a rajzot pólóra szeretném fénymásoltatni. Zsírkrétával csináltam.

Ehhez a rajzhoz ki kell vágni papírból felhőket és a szélüket ki kell színezni. Utána ujjal kell átdörzsölni a szélénél.





2011. augusztus 20., szombat

Versmondó versenyen voltam


Igazi mézeskalácsot lehetett díszíteni . 


Én ezt  a verset mondtam a városi versmondók találkozóján.
Erdős Virág
Dal a segítségről

Segítenél? -hallom folyton.
Hogyne, máris jövök!-mondom.
Idébb húzom, odább tolom,
Pedig van elég bajom.

Na és mások? Nézzük csak!
Más is segít másoknak?
Akármikor? Akárkinek?
Mindegy hányszor? Hogyan? Minek?

Anyu segít, eddig stimmel.
Csuklasz? rögtön fut a vízzel.
Ne csodálkozz rajta, pupák:
az anyukák ilyen furák.

Ha a szíved sajog olykor.
Kisegíthet? Csak a doktor.
Bekapod a pirulát,
és megúszod a kolerát.

Ha pudingot ennél habbal,
a hugicád segít abban.
S ha majd utolér az aggkor,
az unokád segít akkor.

Jaj, de sokszor nincs mit tenni.
Nem segít már senki, semmi.
Dédi sír, de közben azért
örül, ha fogod a kezét.

Ha neki jó, neked is,
örül a te szíved is, mert
ebben a bizonyos
,,szeretet- dologban"
közben egy egészen
rafinált dolog van:

Annak is egy csomót segít,
aki per pillanat
segít.



Legjobban nekem Varró Dániel Szösznéne című verse tetszett.




Az első helyezett Juhász Magda: Álomhajó című verse lett.
A 3. pedig Cinca Katica Banya-tanya című verse.


Néhány további elhangzott vers:

Pákolitz István: Szilvalekvár
Kis Benedek: Vadászkaland
Kovács Barbara: Hova növök
Kovács Barbara: Pöttyös zsebkendő
Nagy Bandó András: Víziló busz
Ladányi Zoltán: Az első  pogácsa
Gyurkovics Tibor: Marcipános


A versmondó verseny díszvendége Buda Ferenc volt.


Buda Ferenc: 
Búza közt táncolok


Búza közt táncolok,
bárány, ne taposs rám!
Pipacs vagyok, sejhaj!
Lobog piros szoknyám!